Gyűrűsférgek

Gyurusfergek testfelepitese

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya.

plakk a szájban és rossz lehelet

Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az gyurusfergek testfelepitese néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok.

A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.

Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak. A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek.

A helminták gyógyszere a legjobb

A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a gyurusfergek testfelepitese vonatkozik.

Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított. Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is.

Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő. A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze.

Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk.

A kifejlett állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott.

Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található.

tabletták férgek avz

Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a farki vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják.

  • Gyurusfergek testfelepitese, A gyűrűsférgek
  • Parazitaellenes taplalkozas
  • Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
  • Tabletták fehér férgek számára az emberekben
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Gyurusfergek testfelepitese Földigiliszta Earthworm növényi alapú paraziták Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.

Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, gyurusfergek testfelepitese gyurusfergek testfelepitese ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is. A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban.

A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található.

A szelvények közötti válaszfalak septum az gyurusfergek testfelepitese és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között. A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van. A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását. A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal.

Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású.

Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is.

Gyurusfergek testfelepitese

Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, gyurusfergek testfelepitese, albumoid anyagú kutikularéteg van. A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást. A hámrétegben számos érzékelősejt van. A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő.

Periodikus és ellentétes gyurusfergek testfelepitese zajló összehúzódásuk eredményeként testükön jellegzetes gyurusfergek testfelepitese mozgás fut végig.

Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein lévő sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve maga után húzza a test többi részét. Bár a táplálkozásmódjuk változatos lehet, azonban jól tagolt emésztőkészülékük felépítése a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat. Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A gyurusfergek testfelepitese erős izomzatú, esetleg kiölthető.

A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén álló szeptumok összehúzódása váltja ki. A garat fala mirigyekben igen gazdag. Az itt termelődött nyálka csúszóssá teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé nedves táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos.

A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső kevésbé izmolt. A szárazföldi fajok gyurusfergek testfelepitese részénél járulékos szervként ide kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg.

A mirigyhámsejtek képesek felvenni a vérből a táplálékkal bejutott kalcium-ionokat, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják a bélcsőbe. A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok segítségével valósul meg. Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya. Az ürülékkel távozó kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához. A nyelőcső és a begy belső felszínét vékony kutikularéteg borítja.

A begynek raktározó szerepe gyurusfergek testfelepitese. Innen a táplálék a gyomorba kerül. A gyomor belsejét borító vastagabb kutikularéteg és az erőteljes izommozgás segíti a gyurusfergek testfelepitese szétdarabolását.

A középbél belső felszíne tipikus esetben egyrétegű, csillós hámmal borított. Alatta kapillárisokat tartalmazó laza rostos kötőszövet, majd körkörös és hosszanti izomrétegek és legkívül gyurusfergek testfelepitese peritoneum viszcerális lemeze található. A bélcső hámrétegében gyurusfergek testfelepitese enzim- és nyálkatermelő mirigyek vannak.

Az emésztés jórészt extracellularis. Proteáz pepszin, tripszinlipáz, amiláz, és még nem egyértelműen eldöntötten celluláz enzimtermelést mutattak ki. A gyűrűsférgek jó része rendelkezik azzal a képességgel, hogy kültakaróján keresztül képes aminosavakat, zsírsavakat és glükózt felvenni. Gyurusfergek testfelepitese kültakaró felszínére leadott proteáz enzim nemcsak a kórokozóktól védi meg, hanem a külső emésztés révén a hámsejtek a tápanyagot is fel tudják venni. A középbél háti oldalán hosszanti betűrődés typhlosolis redő futhat végig, amely a felszívó felületet növeli.

A bélcső külső felületén peritoneum sejtekből módosult, sárgás színű kloragogén chloragogen sejtek ülnek A glikogén és zsír szintézisére, raktározására, szállítására, valamint a karbamid kiválasztására, aminosavak bontására és káros vagy felesleges anyagcsere-végtermékek tárolására is szolgálnak. Az utóbélszakaszon redő nincs, kloragogén sejtek nem borítják. Az ürülék a végbélnyíláson át távozik. A vízi kevéssertéjűek alapvetően detritusz- és algaevők, míg a szárazföldiek elhalt növényi részeket fogyasztanak.

  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Helminthosporium sativum
  • Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói.
  • Gyerek feregtelenitese
  • A gyűrűsférgek törzse
  • A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

A talajlakó giliszták egy része táplálkozás céljából általában éjszaka jön fel a talaj felszínére. A növényi részekkel együtt felvett talajszemcsék, ásványi részek segítik a táplálék őrlését, aprítását.

Elkülönült légzőszervük nincs. A testfelszínüket borító nyálkarétegből az oxigén diffúzióval jut be férgek kisgyermekek tünetei hámsejtekbe, majd innen a kapilláris erek vérplazmájába. Az oxigén szállítását a vérplazmában oldott hemoglobin segíti elő. A keletkezett szén-dioxid diffúzió útján távozik.

A földigiliszták az gyurusfergek testfelepitese oxigénellátottsághoz igazítják anyagcsere-intenzitásukat, és meglepő módon a hemoglobin elsősorban magasabb oxigéntenzió esetén szolgál az oxigén szállítására. Gyurusfergek testfelepitese földigiliszták érzékenyen reagálnak az oxigéntartalom hirtelen csökkenésére vagy hiányára, igyekeznek az adott helyről elmenekülni. Ezért jönnek fel esőzés után a talajfelszínre is.

Az Enchytraeidae gyurusfergek testfelepitese egyes képviselőinek nincsen az oxigén szállítására szolgáló légzési pigmentjük. Egyes vízi életmódú fajoknál pl. Tubifex a kültakarón keresztül zajló gázcserén kívül fontos szerepe van a végbéltájéki béllégzésnek is. A friss víz bejutását a végbél pumpáló mozgása biztosítja. E csővájó férgek feji végükkel a laza közegbe fúrják magukat, míg szabadon lévő hátulsó testvégük ritmikus mozgatásával frissítik fel a körülöttük lévő vizet.

Keringési rendszerük zárt típusú, az erekben vér kering. A folyékony plazmában színtelen sejtek, amőbociták és a fajok többségénél oldott állapotban lévő hemoglobin található.

Gyűrűsférgek

A kis kapillárisok falát csak a vékony endotélium alkotja, a nagyobb és nem lüktető ereket még egy erősebb alaphártya is körülveszi, kevés izomelemmel kiegészítve. A pulzáló ereknek gyurusfergek testfelepitese izomrétege is van, és gyakran endotélium eredetű billentyűk milyen macsákférgek terjednek az emberekre kifejlődnek.

A bélcső feletti és alatti hosszanti erek különösen jól fejlettek. A vér a háti érben előre, a hasi érben hátrafelé áramlik. Ezt a két főeret szelvényenként oldalsó erek kötik össze. Ezek közé tartoznak a testfalhoz futó érpályák, amelyeknek elsősorban a légzési gyurusfergek testfelepitese, kisebb részben a tápanyagok ésanyagcsere-végtermékek szállításában van szerepük Ugyancsak az oldalsó erekhez tartozik a kiválasztószervek érrendszere.