A baktériumkészítmény összetétele

Megvédi a talajt, növeli a hozamot A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba.

Kerekféreg orrüregei gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a tonnát is elérheti hektáronként.

CarboSan újgenerációs kombinált hatású, soksejtes baktériumkészítmény CarboSan termésnövelő és tarlóbontó baktériumkészítmény CarboSan újgenerációs mikrobiológiai termésnövelő és tarlóbontó baktériumkészítmény. A CarboSan termék kifejlesztésénél a hagyományosan jó eredményt adó tapasztalatokat új megoldással ötvözve olyan kombinált tarlóbontó a baktériumkészítmény összetétele tápanyagfeltáró termésnövelő készítményt hoztunk létre, amely jól használható olyan szántóföldi és kertészeti kultúrák talajkezelésére, melyeket későn lekerülő elővetemény után vetnek, ezért rövid idő áll rendelkezésre a talajmunkák elvégzésére. A CarboSan baktériumkészítmény gyártásánál olyan speciális eljárást alkalmazunk, aminek következtében növeltük a termék szobahőmérsékleten történő eltarthatóságát illetve javítottunk a sejtek túlélési esélyein csapadékmentes, aszályos időszakokban. A CarboSan baktérium-összetevői révén kifejtett hatásai: Cellulózbontás: készítményünk kétféle, egymás hatását szinergista módon erősítő cellulóz- és lignocellulóz-bontó baktériumtörzset tartalmaz Cellvibrio sp. Pseudomonas fluorescens melyek a talaj szerves anyagainak bontásával jelentősen hozzájárulnak a tarlómaradványok gyorsabb humifikálásához így javul a művelhetőségilletve természetes trágyát biztosítanak.

A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó.

A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között év alatt, a repce és a kalászosok szára — amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves a baktériumkészítmény összetétele — néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.

A növények cellulóz-bontását a talaj kémhatása is befolyásolja: savanyúbb talajokon főleg gombák pl. Aspergillussemlegesebb pH-n a baktériumok vesznek részt nagyobb arányban a tarlóbontás folyamatában. Vírus és baktérium: Mi a különbség, és kit érdekel egyáltalán?

A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a tonnát is elérheti hektáronként. A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó. A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között év alatt, a repce és a kalászosok szára — amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a a baktériumkészítmény összetétele kémiai összetételű szerves anyagból — néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.

Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő a baktériumkészítmény összetétele lebontásra kerüljenek és a bennük található tápanyagokat mikro- mezo- és makrotápelemeket a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt a tarlóbontó készítmény használata. A folyékony, cellulózbontásra szelektált, élő baktériumtörzseket tartalmazó készítmények mellett, szilárd, por alakú, inaktív állapotban pl. A  Phylazonit technológia első lépése a tarlóbontás, amellyel a talaj, mint termesztő közeg állapotát javítjuk, ezáltal könnyebb művelhetőséget, aktívabb talajéletet, magasabb mobilizált tápanyag szintet érünk el, valamint általánosan tudjuk csökkenteni a baktériumkészítmény összetétele gombák fertőzését, így ez az első lépés az egészséges élelmiszer alapanyagok a baktériumkészítmény összetétele.

Általánosan elfogadott, hogy hatékonyabbak azok a készítmények, amelyek a cellulózbontó baktériumok mellett nitrogénkötő képességgel rendelkező törzseket is tartalmaznak pl. Azotobacter chroococcum, Azotobacter vinelandii.

Ez utóbbi baktériumok segítségével ugyanis csökkenthető a növényi maradványok magas C:N arányából adódó nitrogén hiány, ugyanis a nitrogén csakhamar limitáló tényezőjévé válik a bőséges szénforrásokon tenyésző baktériumok további tevékenységének.

A növények szármaradványainak bontásával a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés során is biztosítani lehet az amúgy jelentős tápelemtartalommal rendelkező szár -és gyökérmaradványok megfelelő mértékű lebontását, kihasználva ezzel, a talajszerkezet javulásával, illetve a szármaradványokban rejlő tápanyagforrások felhasználásával, a patogén mikroorganizmusok visszaszorulásával járó előnyöket is.

Holopovics Zoltán.