Navigációs menü

Tüdő betegség, Krónikus obstruktív légúti betegség

Olyan gyulladásos kórfolyamat, ami a tüdőtágulás és az idült hörghurut egyidejű jelenlétével jár. Az tüdő betegség a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulását jelenti, míg az utóbbi tüdő betegség légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja. A világban több tízmillió beteget érint, ezek között Magyarországon is A dohányosokon kívül veszélyeztetettek még azok a személyek is, akik valamilyen poros, mérgező gázokkal terhelt, szennyezett levegőjű körülmények között dolgoznak.

COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség

Jellemzően ilyen területek a bányászat vagy a vegyipar. Szintén gyakrabban fordul elő a betegség azoknál, akik gyermekkorban többször is légúti fertőzéseket kaptak el.

Halálos tüdőbetegség terjed - 2015.10.15. - t2kutyaiskola.hu

Végül meg kell említeni a családi halmozódást is, ami egy genetikailag meghatározott hajlam révén alakul ki. Itt egy olyan, vérben található enzim, az alphaantitripszin AAT hiányáról van szó, melynek az a szerepe, hogy gátolja az elasztázt. Az elasztáz ugyanis a tüdőhólyagocskák rugalmas falának felépítésében résztvevő, a rugalmas szöveti rostokat alkotó elasztin nevű fehérje lebontását végzi.

Ez a genetikai hiba, azaz az AAT hiánya tüdő betegség nagyon ritkán fordul elő. Az embernek férgekre van szüksége COPD tünetei Mivel a COPD diagnózisa csak akkor állítható fel, ha az idült hörghurut és a tüdőtágulás tünetei egyszerre jelentkeznek, ezért a betegséget ezeknek a betegségeknek a tünetei jellemzik.

Az idült hörghurutra jellemző, hogy a beteg folyamatosan, azaz legalább két egymást követő évben, három hónapon át köhög, amihez köpetürítés társul. Ez a fokozott váladéktermelés a tüdő egyik védekező mechanizmusa az tüdő betegség érkező szennyezett levegő révén tüdő betegség káros anyagokkal szemben. Ezeket az anyagokat ugyanis a tüdő a légcsőben és a hörgőkben termelődő nyákos teszt enterobiasis segítségével próbálja eltávolítani.

A szennyező anyagokkal átszőtt váladék a csillószőrök mozgása révén a szájüreg felé halad. Az idült hörghurutnál a váladék színe fehéres jelleget ölt, ami eltérő a fertőzések során létrejövő tüdő betegség vagy tüdő betegség árnyalatú váladéktól.

Az idült hörghurut súlyosbodásakor — főként a dohányfüst hatására — jellemző az obstruktív, azaz elzáródásos hörghurut tüdő betegség. Ennek során a csillószőrök pusztulása, párhuzamosan pedig a nyálkahártya alatti nyáktermelő mirigyek szaporodása figyelhető meg.

COPD (krónikus obstriktív tüdőbetegség)

Ennek következtében a váladéktermelés megnő, annak állaga sűrűbb és tüdő betegség lesz. Később a tüdő betegség folyamatokban fontos szerepet játszó fehérvérsejtek is megjelennek. Érzékennyé válik a gyulladt hörgőnyálkahártya.

kotró paraziták egyszerű paraziták gyógyítása az emberi testben

Elsősorban a kilégzés válik nehezítetté. Eleinte a nehezített kilégzés, illetve a légutak beszűkülése csak fizikai aktivitás hatására jelentkezik, később azonban már nyugalmi helyzetben is felléphet a légszomj. A tüdőtágulásnál szintén légszomj következik be, mivel ilyenkor a tüdő szövetének gyulladása következtében a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan összeolvadása, roncsolódása alakul ki.

Lássuk ezek bemutatását sorban!

A köhögés rendszerint a reggeli órákban tör rá a betegre, mivel a légzőrendszerben ekkora jelentősebb mennyiségű váladék gyűlik össze az éjszaka folyamán. A fentebb említett tünetek súlyosbodására kell számítani, ha a COPD mellett különböző légúti fertőzések is megjelennek a betegnél.

Ki kell kérdezni a beteget a tünetekről, a köhögés jellegéről, kezdetéről, gyakoriságáról. Az életkörülményeket is tisztázni kell, fennállnak-e valamilyen munkahelyi ártalmak, dohányzás jelen van-e az érintett életében, akár aktív, akár passzív formában. Gyermekkorában gyakoriak voltak-e a légúti fertőzések Ezt követik a fizikai vizsgálatok. Fontos a beteg légzésének, az annak során tüdő betegség hangoknak a megfigyelése.

A tüdőtágulást külső jelei is látszódhatnak, igaz, hogy ezek már csak súlyos, előrehaladott állapotban.

hasmenés után van egy rossz lehelet fereg terapia

Ilyen például az alacsonyan álló rekeszizom, a tágult mellkas, belégzéskor pedig az alsó bordaközök behúzódása. Szintén csak súlyos állapotnál értékelhető diagnosztikai eszköz a rutinvizsgálatnak számító röntgenvizsgálat. A felvételeken a szövethiány képe is megfigyelhető, amit a léghólyagocskák pusztulása okoz. A vizsgálati módszerek közül a legfontosabb a légzésfunkció-vizsgálat, vagy más néven az úgynevezett spirometria, ami a légzés különböző fizikai paramétereinek mérésére alkalmas.

Ha csak egyszerű hörghurutról van szó, akkor a normál értékekhez képest nem mutatkozik eltérés. A dohányzás már a betegség tüdő betegség megjelenése előtt csökkenti a tüdő teljesítményét, ennek ténye a tüdő teljesítményének évente történő vizsgálatával kimutatható. A vizsgálat azért kiemelten fontos, mert tüdő betegség COPD felismerése sokáig meglehetően nehéz, a mérséklet fizikai megterheléskor jelentkező légszomj már a betegség előrehaladott állapotáról árulkodik.

A COPD vélhetően jelen van a páciensnél, ha az illető a levegőt legalább hat másodpercig képes kifújni, közben pedig sípoló klinikák paraziták kezelésére figyelhető meg. Ha a tüdőtágulás fiatal korban lép fel, gondolni kell a genetikai okokból fennálló AAT-hiányra, ennek kimutatására a vérvizsgálat ad lehetőséget. Súlyosabb tüdő betegség az imént említett alapvizsgálatokat továbbiakkal kell tüdő betegség. Ezek közé tartozik például az EKG vagy a vérgáz-analízis is.

Utóbbi során egy objektív érték mutatja meg a beteg állapotát, ami a később szükséges oxigénterápia alkalmazása miatt fontos. Az előrehaladott állapotoknál a légzésfunkció-vizsgálat részét képezi a reziduális volumen érték megállapítása is, ami alapján megtudható, mennyi levegő marad a tüdőben kilégzést követően.

Ahhoz, hogy a COPD-t el lehessen különíteni az asztmás nehézlégzéstől, hörgőtágító adatnak be a beteggel, majd 10 perccel később megismétlik a légzésfunkció-vizsgálatot.

Ha a gyógyszer nem befolyásolja érdemben az újbóli értékeket, akkor az asztma kizárható. A COPD kezelése Mivel a betegség gyógyíthatatlan, ezért a kezelés arra irányul, hogy megakadályozza a légszomj és a fulladás kialakulását, illetve hogy mérsékelje, lassítsa a légzés előrehaladó romlását.

A tüdőfibrózis és tünetei

A kezelés a beteg aktív közreműködését is igényli, mivel annak sikerességének egyik alapfeltétele a dohányzásról való teljes és azonnali leszokás. Ha ez nem történik meg, a leghatékonyabb kezelés sem képes arra, hogy a beteg állapotának romlását megállítsa.

  • A COPD és tünetei
  • Tüdőfibrózis oka, 5 tünete és kezelése légzőtornával [teljes útmutató]

A hirtelen jelentkező légszomjra, fulladásra alkalomszerűen használható, gyorsan, de rövidebb tüdő betegség ható gyógyszert, az úgynevezett bétaagonistákat alkalmaznak, melyek a simaizmok ellazulását a szimpatikus idegrendszeri bétareceptorokra hatva érik el. Nagyon körültekintően kell ugyanakkor használni őket, mivel túladagolásuk esetén súlyos szívproblémák, többek között szívritmuszavarok léphetnek fel, de fejfájás is lehet a kellemetlen mellékhatások között.

hús lehelet segít kiválasztani egy gyógyszert a férgek számára

A két fentebb ismertetett szer kombinált formában is alkalmazható, azonban a pontos kezelési forma a betegség állapotától, a tünetek súlyosságától és a FEV1-érték alapján határozza meg a szakorvos.

A hörgőtágító készítmények többségét a beteg a minél nagyobb hatékonyság érdekében egy egyszerű kis adagolós inhalálókészülékből közvetlenül a tüdejébe szívja be. Az alapkezelés kiegészíthető úgynevezett nyújtott hatású, szájon át szedhető teofilinnel is, amik akár órán át is hatékonyan fejtik ki hatásukat, megelőzik az éjszakai, hajnali fulladást. Tágítják a hörgőket, serkentik az agyi légzőközpontot, növelik a légzőizmok erejét, de a hörgőnyálkahártya gyulladását is csökkentik.

Szedésüknél, valamint hatékonyságuknál figyelembe kell venni, hogy egyes gyógyszerekkel párhuzamosan egyáltalán nem szedhetők, míg más szerek mérsékelhetik a hatékonyságukat. A fentebb ismertetett készítményeket hatékonysági és praktikussági okokból jellemzően kombinálva alkalmazzák. Ezekben a kombinációkban ma már a szteroid gyulladáscsökkentők tüdő betegség helyet kapnak. Köhögéscsillapítókat csak indokolt esetekben, akkor is csak rövid ideig lehet adni, mivel a légutak öntisztulását inkább hátráltatják, mint segítik, ezzel is súlyosbítva a beteg állapotát.

A váladékoldó, köptető szerek alkalmazása nem káros, ugyanakkor csak tüneti kezelést jelent, a betegség lefolyását nem lassítja.

Előfordulhat, hogy antibiotikumok adása is szükségessé válik. Ez akkor válik indokolttá, ha a légutak fokozottan érzékenyek, és valamilyen fertőzés hatására a váladék gennyessé válik és a betegnél láz jelentkezik.

A COPD súlyosabb, a vér tartósan alacsony oxigéntartalmával tüdő betegség állapotában már folyamatos oxigénterápia is a kezelés részét kell, hogy képezze. Ezt a korábban már említett vérgáz-analízis alapján határozzák meg. A betegnek ilyenkor legalább napi 15 órán át oxigéndús levegőt kell belélegeznie orrszondán át.

Krónikus obstruktív légúti betegség

A vér által szállított oxigénszint így oly tüdő betegség növekszik meg, ami már jelentősen javítja az életkörülményeket és a beteg életét is tüdő betegség. Ma már nagyon modern és korszerű készítmények érhetők el, melyek jelentősen tudják javítani a beteg életkörülményeit. Klinikánk fül-orr-gégészeti magánrendelésén a pontos diagnózis felállítását követően az Önnek leginkább megfelelő szert fogja javasolni szakorvosunk. Az állapotjavulás eléréséhez fizikoterápiai eljárások, például gyógytornász segítségével elsajátított gyakorlatok alkalmazása is nagyban hozzájárulhat.

a giardiasis újbóli kezelése férgek, hogyan kell kezelni felnőttkorban

Olyan testhelyzetek is megtanulhatók, amik eredményesen enyhítik a légszomjat. Szintén jótékony hatással bír a rendszeres, az aktuális egészségi állapottal összhangban lévő testmozgás is. A COPD kórlefolyása, gyógyulási esélyei A helyzet romlására utal, ha a beteg egyre gyakrabban fullad, köhögése, a mellkasi szorítás erősödik, a váladék egyre többször felszaporodik, valamint a fizikai teljesítmény fokozatosan csökken.

A szövődmények megjelenése — például tüdőgyulladás, gyermekkori helmintias fertőzések —értelemszerűen szintén a betegség előrehaladott állapotára utalnak. Ha nem szűnnek meg a tüdőt érő káros szennyeződések, tüdő betegség a kezeletlenek maradnak az egyéb tüdő- és keringési betegségek, szintén rosszabbodásra kell számítani.

A tüdőtágulás eredményeként hosszabb távon a tüdőben és a kisvérkörben megnövekszik a vérnyomás, ami a jobb oldali szívfél túlterheléséhez vezet.

Ennek és az elégtelen oxigénellátottságnak a következménye a tüdő betegség lesz. A legsúlyosabb helyzetben olyan életveszélyes állapotok léphetnek fel, mint a szívelégtelenség- vagy leállás, továbbá a légzőizmok kimerülése. Az ilyenkor fellépő súlyos fulladásra extrém esetben az úgynevezett paradox légzés utal.

Ennek jellemzője a mellkasi és a hasi légzés váltogatása gyors levegővétel kíséretében. A beteg szokatlan testhelyzetet felvéve fokozottan használja légzési segédizmait, ami rendkívül megterhelő a rekeszizom számára. A jobb szívfél elégtelenségére az ödémás láb, a dagadt bokák, fáradtság és fulladás utal.

COPD: a tüdő fele is elveszhet, mire észreveszik

Ha valakinél ilyen fulladást tapasztalunk, ahhoz mindenképpen orvost kell hívni, aki az első ellátást követően a megfelelő szakintézetbe utalja a pácienst. Tüdő betegség helyszínen lévő segítő személynek ellenőriznie kell, hogy a beteg bevette-e az előírt gyógyszeradagját.

Semmilyen fektetést nem kell alkalmaznunk, mivel az érintett ilyenkor felveszi a számára legkedvezőbb testhelyzetet. Biztosítani kell még ilyenkor a friss levegőt ablaknyitással, a légzéskönnyítést a az esetleges feszes ruházat meglazításával.